2015. február 25., szerda

Autofókuszálás a hátlapi fókuszgombbal - egy trükk, ami nekem bevált

A tükörreflexes fényképezőgépek autofókusz rendszerének használatáról osztok meg most egy hasznos tippet, ami számomra bevált. Mindenki éles képeket akar, minél kisebb mélységélességben, tehát a helyes fókusz megtalálása mindig fontos. Erre mutatok be most egy egyszerű és könnyed módszert.

Hogyan használtam éveken át a DSLR gépeim autofókuszát (ahogy a legtöbben is)? 

- A témán megkerestem azt a lehetőleg kontrasztos részt, amin fókuszálni akartam (embereknél általában a szem)
- Majd az aktív fókuszpontot odahelyeztem és az exponálógomb megnyomásával fókuszáltam
- Ekkor ha megfelelő volt a kompozíció is, akkor tovább nyomva az exponálógombot, exponáltam
- Azonban az esetek nagy részében nem volt pont jó úgy a kompozíció, tehát a fókuszálás után az exponálógombot félig lenyomva komponáltam, majd a megfelelő pillanatban exponáltam.

Aztán egyszer a petapixelen olvastam Steve Perry írását, hogy ő hogyan használja gépe AF rendszerét. A módszerének lényege: az autofókusz funkciót áthelyezi a minden gépen található AF-ON gombra (hátlapi fókuszgomb), így az exponálógombbal csakis exponál, nem fókuszál.

Autofókuszálás DSLR gépen az AF-ON gombbal

A módszerét én is átvettem, és már így fókuszálok:

- megkeresem a kontrasztos részt, amin fókuszálni akarok
- odahelyezem az aktív fókuszpontot (lehetőleg a középsőt, minden gépen az a legérzékenyebb),
- a hüvelykujjammal megnyomom az AF-ON gombot, a gép fókuszál
- ezután már nem kell semmit nyomva tartanom, komponálhatok, ahogy akarok, és exponálhatok, amikor jól esik. Ha újra akarok exponálni, és a téma se mozdult el, csak az expógombot kell újra megnyomnom, hiszen a fókusz már a helyén van. Nem kell a fókuszálás miatt ide-oda lóbálni a gépet a képek között!

2015. február 17., kedd

RAW vagy JPG formátumban fényképezzünk? - egy részletes teszt

Aki igazán jó képeket akar, annak tényleg RAW-ban kell fotóznia? Akárhány helyen olvastam az interneten, mindenhol azt hirdetik, hogy fotózz RAW-ban, mert az a legjobb, a JPG az gagyi, amatőröknek való. Sok éven keresztül én is csak RAW-ban dolgoztam, ám mostanában kezdett betelni velük a merevlemezem. Ekkor feltettem magamnak a kérdést: kell-e mindig a nyers kép, amikor legtöbbször csak kicsi módosításokat végzek rajta Lightroomban, és már exportálom is ki JPG-be? 

Lökést adott a gondolkodásban, hogy Kanada legmenőbb esküvőfotósa, Schram András egy magyarországi előadásán azt mondta, hogy főként JPG-ben fotózik, mert ő annyira jól beállítja az expozíciót, hogy csak kicsit kell módosítania a képeken (ezt személyesen is megerősítette, lásd lent). Ezért részletes leteszteltem, hogy tényleg milyen valódi előnyöket nyújt a RAW, illetve a JPG.
RAW vagy JPG formátum logo

Klikk a Téged érdeklő részbe, vagy görgess lejjebb!
RAW vagy JPG formátum tartalomjegyzék Technikai áttekintés Élesség Expozíciókompenzáció Extrém expozíciókompenzáció Fehéregyensúly Gyorsaság sorozatban Gyorsaság lightroomban Összegzés Hogy csinálják

2014. december 14., vasárnap

Egy emlék a múltból - 7 olimpiai aranyérmes aláírása egy képeslapon

Pakolom a cuccaimat, és mi kerül elő?

Egy képeslap 1997-ből, amit a magyar sport legnagyobbjai írtak alá és küldtek haza a kanadai Dartmouthból.
 
Abban az évben ugyanis Dartmouth adott otthont a kajak-kenu világbajnokságnak, és a magyar válogatott ezt a képeslapot küldte haza apámnak (és még bizonyára sokan mások is kaptak ilyet). Azt a vb-t hat arannyal, hat ezüsttel és két bronzzal zárta a magyar csapat.





Akkoriban, mint 14 éves kezdő kenus, nagyon örültem neki, hogy a nagyok ilyet küldtek nekünk, hiszen a "friss" érmes aláírók közül négyen már olimpiát is nyertek:

Czigány Kinga és Dónusz Éva 1992-ben a női négyessel, míg Horváth Csaba és Kolonics György párosban 1996-ban.
  
És akkor még nem tudtam, hogy ezek a sportolók később még mit fognak elérni...

2014. november 6., csütörtök

Objektív teszt: Sigma 17-70mm f/2.8-4 DC OS HSM macro (Canon)


2011 nyarán vettem magamnak a fent említett objektívet, és most szeretném eladni. Imádom és nincs vele semmi baj, egyszerűen csak nem használom: már szinte csak a full-frame vázammal fényképezek, viszont az objektívet APS-C szenzoros Canon gépekre (mint pl. 550D, 1100D) tervezték.

És hogy a leendő boldog tulajdonosát minél jobban informálhassam, megosztom eddigi tapasztalataimat erről a "mindenes" objektívről.

Akinek nincs ideje sokat olvasni, annak röviden a lényeg: a Sigma 17-70mm f/2.8-4 DC OS HSM macro objektív a Canon APS-C szenzoros gépvázaihoz tervezték, és azoknak szánnak, akiknek már nem elég "kitobjektív", hanem egy félprofin megépített, ugyanakkor elérhető árú általános zoomobjektívvel szeretnének dolgozni.

2014. július 10., csütörtök

BARCELONA!!! Timelapse-hyperlapse videó egy új szinten

Eddig még nem osztottam meg más munkáit a blogon, de most muszáj…
Rob Whitworth, akitől eddig is fantasztikus videókat láthattunk (Kuala Lumpur, Shaghai), most dobott egy hatalmas hyperlapse-timelapse bombát, a legjobbakra is köröket verve. 
Eleget beszéltem, nézzük inkább!


Barcelona GO! from Rob Whitworth on Vimeo.

És hogy hogyan csinálhatta?
Ésszel, előre tervezéssel, kreativitással, hatalmas idő és energia ráfordítással. És a következő eszközöket használva:
-  D800, D7100, D7100 és D3200 vázakkal,
- hat Nikon objektívvel: 10.5mm f/2.8G ED AF DX halszem, 10-24mm f/3.5-4.5G ED AF-S DX, 16-35mm f/4G AF-S VR, 28mm AF f/2.8D, 50mm f/1.4G AF-S, 70-200mm f/2.8G
- Promote Control kioldóval

Az elején tisztázzuk le: használhatott volna bármilyen márkát, ugyanezt meg tudta volna csinálni.

A felhasznált idő: 75 óra utazásra és logisztikára, 31 óra helyszínfelderítésre, 78 óra fotózásra a helyszíneken, és 179 óra az utómunkára.
Ez összesen 363 munkaóra, ami 30 teljes nap, ha mindennap 12 órát dolgozik.

Hogyan készülhettek a zoomolós felvételek? Az én tippem, hogy egyszerre minimum 2 vázzal két különböző objektívvel (vagy 4 váz és 4 obi) fényképezte ugyanazt, ugyanonnan, és utána After Effects / Premiere vagy hasonló programokkal a különböző nagyítású képeket a „scale” paraméter animálásával összerakta. Tehát pl. indul egy nagykép nagylátószögű objektívvel, 30% scale paraméterrel (ez azt jelenti, hogy a videón látott kép az eredeti kép felbontásának a 30%), majd fokozatosan „zoomol” bele úgy, hogy a scale paraméter 30%ról megy felfelé, mondjuk 60%-ig, de ott már rávetül a következő objektív (mondjuk a 50mm fix) képének 30%-s mérete, ami megint felmegy mondjuk 80%-ra, de ott már rávetül mondjuk az 70-200mm obi képe, és így tovább. Sőt, elképzelhetőnek tartom, hogy a fotózás közben a zoom objektívekkel fizikailag, kézzel is zoomol (bár ez elég sok problémát vetne fel).

Ha After Effectsben „csak” megfelelően egymásba rakja a rétegeket, és utána az összeset az egymáshoz köti, akkor elég neki csak egy réteg scale paraméterével játszania. Valahogy így, ahogy Andrew Kramer is teszi ebben az oktatóvideóban:


Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel a hírlevelemre és szólok, amikor újat írok!


Köszönöm a megosztást :)
Oszd meg Facebookon Google Plus Oszd meg Twitterren Küldd el emailen

2014. május 5., hétfő

Csillagokat kézből!? Avagy mit lehet fotózni állvány nélkül éjszaka?

Mit csinálhat egy fotós éjszaka állvány nélkül? Sok mindent, pl. alhat... Vagy ha fotózni akar, akkor vicces alakzatokat rajzolhat csillagokkal, pl. egy nagyon színes nyolcast a Szíriusz csillaggal:
















Vagy masnit köthet az éppen a Spica közelében járó Marsra:








Nemsokára elmagyarázom mit és miért látunk, de előbb hadd meséljem el, hogy jutottam idáig! Klikk tovább!

2013. szeptember 29., vasárnap

Csokis zabpelyhes keksz timelapse

Egy "kísérleti" timelapse, 8 perc alatt így sül ki a csokis zabpelyhes keksz:



És a végeredmény (ez a recept, picit módosítva):









Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel a hírlevelemre és szólok, amikor újat írok!


Köszönöm a megosztást :)
Oszd meg Facebookon Google Plus Oszd meg Twitterren Küldd el emailen

2013. szeptember 26., csütörtök

Budapest a köd alatt - új timelapse videó!

3 hónappal ezelőtt ígértem, hogy a ködbe burkolt Főtáv kéményt ábrázoló képemből timelapse videó is látható lesz.


Az emlékezetes ködös januári reggel egy nyári nappal összehasonlítva. Középpontban a Főtáv Kunigunda utcai kéménye

Most elkészült a videó és sok szeretettel osztom meg mindenkivel. Külön köszönöm Havasi Balázsnak, amiért felhasználhattam Ébredések című zenéjét.
Az összes képet gyakorlatilag egy helyről, a budapesti Hármashatár-hegy siklóernyős starthelyéről fényképeztem. 



A videó megtekinthető a honlapomon is:
http://www.mayermiklos.com/Videos/Timelapse/i-tS9snZS/A


2013. június 12., szerda

A hét csillagászati képe: a Tenerifén készült timelapse videóm!

Újabb meglepetés ért: a Magyar Csillagászati Egyesületnél "Tenerife hét" van, és ennek keretében a hét csillagászati képének a Tenerifén készült timelapse videómat választották meg :)


Sea of clouds - Tenerife from Miklos Mayer on Vimeo.

A videó készítéséről ITT olvashatsz.



Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel a hírlevelemre és szólok, amikor újat írok!


Köszönöm a megosztást :)
Oszd meg Facebookon Google Plus Oszd meg Twitterren Küldd el emailen

2013. június 1., szombat

Az én képem a nap képe a NASA-nál :)))



A fenti fényképemet - melyen az egész Budapestet takaró ködből csak az óbudai Főtáv kéménye látszik ki - 2013 június elsejére a NASA "A nap földtudományi képének" (EPOD) választotta meg:

Összehasonlításképpen, köd nélkül és nyáron, ugyanonnan: